Skip to main content

Monostori Erőd

Nyomtatóbarát változatSend by emailPDF version
Monostori Erőd
Monostori Erőd
Monostori Erőd

 

A Monostori erőd - Közép-Európa legnagyobb újkori erődje - 1850 és 1871 között épült. Az UNESCO Világörökségi Várományosi Listáján szereplő, klasszicista stílusú hadtörténeti műemlék lenyűgöző látványt nyújt hatalmas, precízen faragott kövekből épített falaival, a védműveket borító 3-4 méter vastag földtakarójával és több kilométer hosszú földalatti folyosórendszerével (kazamata-hálózatával).

Monumentális méreteit bizonyítják a következő adatok: az erőd 25 hektárt foglal el, teljes területe lőterekkel együtt 70 hektár, épületek alapterülete 25 680m2, a helyiségek száma 640. Az erődben élő katonák legmagasabb létszáma 8000 fő volt.

Az erőd építését követően a magyar honvédség katonagenerációit szolgálta. Feladatai közé tartozott a központi vár (É-Komárom) védelme és a dunai hajóforgalom ellenőrzése. Harci eseményekre itt soha nem került sor, elsősorban kiképzőközpontként és fegyverraktárként használták. Az I. világháború alatt sorozó- és kiképzőközpontként funkcionált. A II. világháborúban a Monostori erődbe helyezték a 22-es gyalogezred parancsnokságát, és az I.-II. zászlóalj katonái innen indultak a Don menti ütközetekbe. A II. világháború után a Csehszlovákiából kitelepített magyar családok szükséglakásait alakították ki az erőd falai között. 1945-90 között a Vörös Hadsereg Déli Hadseregcsoportja Közép-Európa legnagyobb lőszerraktárát alakította ki az erődben. Távozásukkal az erőd katonai szerepe végleg megszűnt.